Szeptemberben ismét egy számomra nagyon kedves oldalt másoltam le. Az én oldalam a scrapbook.hu kihívására készült, melynek témája az volt, hogy: Vissza az iskolapadba! Általában a gyerekeimről készítek scrapbook-oldalakat, de mivel ők még nem járnak iskolába, ezúttal a saját általános iskolás éveimet választottam téma gyanánt.
Az oldal nem csak kifejezetten arról szól, ami első ránézésre nyilvánvaló lenne, ezért közzéteszem a kommentet is, akit esetleg érdekel és időmilliomos az el tudja olvasniJ
KOMMENT:
Tabán Általános Iskola…
avagy két jelentős találkozás színhelye…
Először is: itt talált rám az első szerelem, mely azóta is tart….immár több, mint 20 éve…
Másrészt: itt szerettették meg velem a fotózást, mely szintén nagy szerelem lett…
Tisztán emlékszem arra a technika órára, amelynek a témája a fényképezőgép és a fényképezés volt. A következő órára sokan fényképezőgéppel jöttek, de nekem édesanyám nem adta oda a családi gépet, hogy a többiekkel együtt kedvemre kattogtassam, pedig én mindenáron fotózni akartam. Ezért (a rám valló makacssággal), gondoltam egy nagyot és az összes addigi megtakarított pénzemen megvettem életem első fényképezőgépét. Egy egyszerű és olcsó (persze nem digitális) gépet, ami akkor nekem a világot jelentette. Onnantól kezdve hosszú ideig az összes pénzem filmtekercsekre és azok előhívására költöttem. Szerencsére a tanárok hozzáállása is rendkívüli volt a fotózással kapcsolatban és hagytak bennünket kibontakozni. Így aztán fényképeztünk mindenhol: a tantermekben (még a tornateremben és az öltözőben is), a folyosókon és az udvaron is. A szünetekben de néha még a tanítási órákon is (na ezt azért annyira nem szerettékJ). Az iskolába menet és jövet, az osztálybulikon, az osztálykirándulásokon. És persze délután is, amikor tanítás után együtt lógtunk: az uszodában, a menzán, a téren, a sportcsarnokban aerobik óra előtt, a szülinapi bulikon – szóval mindenhol. Legutóbb a 15. éves ballagási évfordulónkra szervezett osztálytalálkozónJ
És, hogy az első dologgal kapcsolatban mire emlékszem? Azt hiszem, hogy ez egy külön scrapbook-albumot érdemelne…
Budapest, 2011. szeptember 30.
(A képek Szegeden, 1993-ban készültek)
Az eredeti mű, amiből kiindultam:
Ez lett belőle:
Becsukva:
Félig kinyitva:
Kinyitva teljesen:
