A scrapbookkal akkor ismerkedtem meg, amikor Árpi és Eszti még a pocakomban voltak. Az egyik napomat azzal töltöttem (hogy ráértem!), hogy megtaláljam a tökéletes babanaplót Budapest többemeletes könyvpalotáiban. Ám hiába a széles kínálat, nekem egyik sem felelt megJ Így aztán elhatároztam, hogy csinálok egyet (ill. kettőt) magamnak. Fogalmam sem volt hogy milyen legyen, így aztán ötletgyűjtés okán beírtam a keresőbe a babanapló szót. A sok találat között scrapbook oldalak is voltak, melyek a gyermek életének legapróbb (elsőre talán lényegtelennek tűnő) mozzanatainak is csodálatos emléket állítottak képekkel, kedves kommentárokkal és gyönyörű díszítőelemekkel. Tudtam, hogy megtaláltam, amit kerestem és elhatároztam, hogy ilyen babanaplót fogok készíteni a gyermekeimnek az első évükről.
Nos szabadidő hiányában a babanapló azóta sem készült el, de a scrapbook végérvényesen megfertőzött. Olyannyira, hogy még tanfolyamra is jártam, hogy minél többet megtudjak róla. Igyekszem minden fontosat lefényképezni és kommenttel ellátni, hogy amikor van egy kis időm, ne azok kellejen gondolkodnom, hogy hol is készült a kép és vajon mikor, hanem végre alkothassak.
Az első scrapbook oldalam Gigi és Betsie szuperjó tanfolyamán készült (2010.01.30.) Kissé kezdetleges, de szeretem, mert az első:) Nagyon sokat tanultam Gigitől és Betsie-től. Köszönet érte itt is. A tanfolyamon lettem végérvényesen elkötelezett híve ennek a csodálatos hobbinak. :)
A képen Hanna van (a keresztlányom húga). Azért éppen ő, mert amikor a tanfolyamra mentem, csak róla volt 10x15-ös előhívott portréképem, márpedig a lányok ilyet kértek :)
A sorsdöntő piros fémpillangó... Amikor életemben először jártam a Rayherben, a pénztárnál volt egy pontosan ugyanilyen... szerelem volt első látásra...mindent tudni akartam róla...Akkor lépett be az életembe a Sizzix-őrület gépestül-sablonostul; és azóta is imádom! Ajándékot venni nekem azóta igazán nem nehéz: rengeteg sablon közül lehet választani :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése